Gyógyító épületek

2023.11.22

A traumainformált tervezés elveit alkalmazva szép és támogató környezet hozható létre a társadalom legsebezhetőbb tagjai számára, mint amilyenek a hajléktalanok vagy a bűncselekményeket elkövető nők, anyák, azok a csoportok, akik azon túl vagy épp annak hatására, hogy életükben traumák sorozatét élték át, a társadalom szélére sodródtak. Az épületek menedéket biztosítanak számukra, de annál jóval többet nyújtanak. Visszaadják önbizalmukat, biztonságérzetüket, elősegítik kapcsolataik építését, így az újra épített bizalom képességével léphetnek ki és találhatnak új célokat életükben. 

A trauma-informált tervezés (TiD) meghatározott irányelvek mentén történik. A tervek elkészítésének fókuszában az érintett csoportok stressz szintjét befolyásoló, valamint a traumatizáló tényezők vizsgálata és azok tervezéssel történő minimalizálása áll. A TiD szervezetének oldalán esettanulmányokkal és kutatásokkal igyekeznek igazolni programjaik hatékonyságát. A tervezés során a biztonság, mind fizikai, mind pszichológiai értelemben, kiemelten fontos. 

Az épületek ebben az új megközelítésben nem csupán strukturális elemek, hanem részei lehetnek az emberek gyógyulási útjának, kifejezve azt, hogy "fontos vagyok, és biztonságban érezhetem magam" - mondja J Davis Harte, a TiDS társalapítója és az Egyesült Államok bostoni Építészeti Főiskolájának emberi egészségért felelős design igazgatója.

A TID nem egy szűkös ellenőrzőlista kitöltéséről szól, hanem inkább az eltérő csoportok eltérő szükségleteinek figyelembevételéről. A TID irányelvekkel ellentétesek a sötét lépcsőházak, zajos környezetet teremtő akusztika és a természetes fény hiánya.

A pozitív kapcsolatok kialakítása elengedhetetlen, és ez teszi igazán értékessé az épületeket. Ennek hiányában az egész csupán egy újabb szép épület lenne, de nem szolgálná ki a tervezés eredeti célját.

A valódi gyógyító épületek:

𝐇𝐨𝐩𝐞 𝐒𝐭𝐫𝐞𝐞𝐭 - olyan nők számára készített épületkomplexum, amelyben börtönből szabadult, előzetesben lévő vagy közösségi büntetését töltő nőket ÉS gyermekeiket szállásolják el. 

A projekt megálmodója a börtönreformban töltött évei során tapasztalta meg a börtönök nehézkes és működésképtelen rendszerét és főként azt, hogy az átemeneti időszakokban mennyire nincsenek megtámogatva az elítéltek. A tervező úgy fogalmaz, hogy ez a tér "a fényről, térről, légiességről szól. Azt az érzést nyújtja, hogy nincs bezárva és nincs csapdában. 

A tér kialakításában figyelmet fordítanak a titoktartásra és a biztonság megteremtésére. Amikor például az anyák a pártfogó felügyelőikkel találkoznak, az erre kialakított tér hangszigetelt, ugyanakkor hatalmas ablakokkal ellátott, hogy az anyák közben ráláthassanak gyermekeikre, akik a külső terekben játszanak. "Ha változást akarunk előidézni, mi lenne, ha megpróbálnánk egy új rendszert felépíteni? Szeretnénk megalkotni ezt a modellt, és csökkenteni azoknak a nem erőszakos, alacsony kockázatú nőknek a számát, akik börtönbe kerülnek, mert egyszerűen nem kell ott lenniük, és egyszerűen nincs szükségük a gyermekeiktől való távolságra, hacsak ez nem feltétlenül szükséges." Sokan közülük bántalmazó partner elől is kénytelenek menekülni, így a tervezés során erre is figyelniük kellett. A projekt egyik tanácsadójának véleménye, aki 8 évet börtönben töltött: 

"Ha meg akarjuk gyógyítani őket, az fémdobozban és órákra bezárva nem megy. A legtöbb nő, akivel az őrizetben találkoztam, soha nem élt biztonságos, meleg környezetben, és élete nagy részében túlélési módban volt."

𝐅𝐚𝐦𝐢𝐥𝐲 𝐕𝐢𝐥𝐥𝐚𝐠𝐞 𝐒𝐡𝐞𝐥𝐭𝐞𝐫 - Az üzemeltető jótékonysági szervezet 2018-ban vásárolt egy egykori templomot, hogy hajléktalan családok számára menedéket hozzon létre – ezt megelőzően rögtönzött tereket használt, ahonnan a családoknak minden nap ki kellett költözniük. A teret 17 hajléktalan család menedékévé alakították át

"Van egy elképzelésük arról, hogy mi az a hajléktalanszálló, aztán idejönnek, és megtalálják ezt a békés menedéket, ahol 𝐦𝐞́𝐥𝐭𝐨́𝐧𝐚𝐤 𝐞́𝐬 𝐞́𝐫𝐭𝐞́𝐤𝐞𝐬𝐧𝐞𝐤 𝐞́𝐫𝐳𝐢𝐤 𝐦𝐚𝐠𝐮𝐤𝐚𝐭.

Rengeteg könnyű, természetes anyagunk van, mindenhol vannak növények bent és kint. Rugalmas terekről van szó, amelyeket többféleképpen lehet használni, és ez a célja, hogy hatalmat adjon az itt maradóknak. Bútorokat mozgathatnak, szabadon használhatják a teret, ahogy akarják".

A főtérben az ívelt félfalak hangulatos tereket teremtenek, de az emberek továbbra is láthatják, mi történik a szoba többi részében. Úgy vélik, hogy a tér minősége segít az embereknek "kilépni a túlélési módból, és visszatérni a kritikus gondolkodásba, az öngondoskodásba. A családok átlagosan 87 napot töltenek a menhelyen, és 96%-uk állandó lakhatásba költözik, amikor távoznak.

𝐋𝐚𝐮𝐫𝐞𝐥 𝐇𝐨𝐮𝐬𝐞. - A hajléktalan tinédzserek lakótömbje. 

A 2020-ban, Coloradóban (USA) megnyílt épületben éjjel-nappali személyzet dolgozik, és 34 apartmanja van, jelenleg 46, 18 és 24 év közötti lakosnak ad otthont. A fénnyel teli nagy közösségi terek, ezek oldalán közepes méretű, mellette kisebb terek találhatóak, így be lehet kapcsolódni egy tevékenységbe vagy eseménybe, de nem kell feltétlen részesévé válni. Mindenkit láthat és jól érezheti magát az is, aki nem tud még kapcsolódni. A tér elrendezésében a biztonságos újrakapcsolódás elősegítésére voltak figyelemmel. "A trauma összetett, és senki sem állítja, hogy könnyen megoldható egy gyönyörű építészettel vagy átgondolt tervezéssel. Úgy vélik, hogy ha egy gyönyörű teret teremtenek számukra, az növeli az önértékelést. 

"A büszkeség megjelenését érzékelem, különösen, amikor a látogatóikkal folytatott beszélgetésük kapcsán ezt hallom:
"Hű, itt laksz? -Igen, ez az otthonom."

Szerintem gyönyörűek ezek a kezdeményezések és, ha azt gondolnánk, hogy ezektől mi távol állunk, az tévútra vihet. Van lehetőségem a BME építészmérnöki karán építész- és építőmérnököket oktatni, akik a resztoratív szemlélet és eszközeinek megismerése kapcsán fantasztikus ötletekkel állnak elő, hogy hol és hogyan lehetne alkalmazni a saját területeiken. 

És ott van a CoHousing Budapest csapata, akik a közösségi együttélés kialakításával foglalkoznak. 

A közösségi tervezéssel működő Völgyzugoly Műhely szintén resztoratív szemlélettel és módszerekkel alakít tereket, lakóhelyeket fókuszba állítva azokat az igényeket, amelyeket a helyiek megfogalmaznak a tervezési folyamata során. 

Szóval vannak hazai kezdeményezések az építészet és az igények, szükségletek összehangolására is. 

Azáltal pedig, ha a későbbi lakókat bevonjuk ezekbe a tervezési folyamatokba, érintetté tesszük őket, akkor ezek a projektek fenntarthatóvá is válnak.

Forrás: https://www.positive.news/lifestyle/wellbeing/the-buildings-that-heal/?fbclid=IwAR3IVYiQlQFDiD4aLK1JZo8lsNYymy797sLUCjZqZVnUMWpXN-D4BcADfUk</p>