Mindennapi élet

Mindenkit meghatároz valamilyen szemlélet, amellyel a világra tekint. Meggyőződésem, hogy a legfontosabb alapokat már a születésünkkor (vagy előtte) megkapjuk, csak idővel elfelejtjük, átírjuk, mert alkalmazkodunk. Ha vissza akarunk térni az alapokhoz, tanulnunk kell. Azt pedig, hogy hol tartunk leginkább a napi történések megélésén keresztül tudjuk lemérni. 

Bár a szemlélet nyújtotta értékek és keretek eleinte pusztán munkaeszközök voltak, később folyamatosan terjesztették ki magukat az életem számos pontjára, mígnem rá kellett jönnöm, hogy igazán csak akkor lehetek hiteles szakember, ha átadom magam és az életem minden napján törekszem a szemléletnek megfelelően cselekedni, élni, gondolkodni. 

𝐓𝐞 𝐦𝐢𝐭 𝐯𝐚́𝐥𝐚𝐬𝐳𝐭𝐚𝐧𝐚́𝐥, 𝐡𝐚 𝐜𝐬𝐚𝐤 𝐞𝐠𝐲𝐞𝐭𝐥𝐞𝐧 𝐦𝐢𝐧𝐢𝐬𝐳𝐭𝐞́𝐫𝐢𝐮𝐦𝐨𝐭 𝐥𝐞𝐡𝐞𝐭𝐧𝐞 𝐚𝐥𝐚𝐤í𝐭𝐚𝐧𝐢 𝐞́𝐬 𝐦𝐢𝐧𝐝𝐞𝐧𝐭 𝐚𝐧𝐧𝐚𝐤 𝐞́𝐫𝐭𝐞́𝐤𝐞𝐢 𝐚𝐥𝐚́ 𝐤𝐞𝐥𝐥𝐞𝐧𝐞 𝐫𝐞𝐧𝐝𝐞𝐥𝐧𝐮̈𝐧𝐤?

A támogató beszélgetések, az értő meghallgatás sokkal fontosabb most, mint azt gondolnánk. Fiataloknak és felnőtteknek, közösségeink megerősítésének adhatunk ezzel muníciót a nehéz napokban. A covid még köztünk, de mellé egy újabb nehéz helyzettel kell megbirkóznunk mindannyiunknak. A generációnk már épp kezdte feldolgozni azokat a transzgenerációs...

Fiaink 3 és fél évesek. Egyre gyorsabban, könnyebben hoznak döntéseket, oldanak meg problémás helyzeteket és már készek egymásra és másokra is figyelni, de van, hogy elfáradnak a nap során, és van, hogy sokszor...

Az ítélkezés egyszerű és hirtelen reakciónk a másik emberre, vagy csak egyes megnyilvánulásaira.

Egyik munkánk során egy ötödikes osztályban dolgoztunk, amelynek tagja volt egy szőke, kék szemű fiúcska. Még meg sem szólalt, de sugárzott belőle a magabiztosság és egyfajta bölcsesség. Sosem akarta átvenni a csoport hangadója szerepet, azonban ha szólt, annak súlya és hatása volt. A diákok egy csoportja egy nap durván megbántott egy tanárt. A fiú...

A híreket olvasva és végiglapozva a közösségi oldalak bejegyzésein érezhető, hogy az emberekben megnőtt a bizalmatlanság egymás iránt és egyben felerősödtek a énvédő mechanizmusok is. A közösségi kommunikáció arctalansága lehetőséget ad a félelmeink és a frusztrációink megélésére. Nem cél a másik megértése, míg engem nem értenek. Versenyfutás...

A képen jóbarátommal, Szever Sebastiannal vagyunk láthatóak. Valójában két kép montázsa, amelyeket ugyanazon fáról készítettünk. A fotókon látszik, hogy más a fókusz, a minőség (Seb kiváló fotós, míg nekem csak a kezembe nyomott egy gépet egy túránk során :)) és más a nézőpont is, de a téma azonos.

Az ember társas lény, van aki jobban, van aki kevésbé tartja szükségesnek a másokhoz való kapcsolódást, de egyvalami biztos: nem a remeteként való lét a legoptimálisabb a számunkra, hiszen a legtöbben a másoktól kapott visszajelzések alapján deffiniáljuk önmagunkat és a körülöttünk lévőket. Ha alapként elfogadjuk a tényt, hogy az emberek eltérő...