Az iskolai ámokfutások rizikófaktorai- a belgrádi tragédia margójára

2023. május 3-án Belgrádban, egy 13 éves fiatal iskolai lövöldözése 8 diák és egy felnőtt halálát, valamint 7 személy megsebesítését okozta. 

Az iskolai ámokfutások száma alacsony, azonban súlyos következményei miatt sokkolóak. 

Az emberek keresik a magyarázatokat a felfoghatatlanra, az okokat, a felelősöket. Ezeknek az eseteknek azonban jóval bonyolultabb a háttere, minthogy iskola vagy családi problémákra, vagy pusztán társadalmi kérdésekre vagy épp a lőfegyverhasználat kérdésére szűkítenénk. 

Kulcsár Gabriella a kriminológia területén dolgozó kutató, jogász-pszichológus szakértő, aki doktoriját az iskolai ámokfutásokból írta. Hosszú évek óta ismerjük egymást és dolgozunk, gondolkozunk együtt elsődlegesen a bullying kapcsán, a Békés Iskolák Közösségének tagjaiként. Gabriella disszertációja nyilvánosan elérhető, és már korábban is ajánlottam. Ma külön ajánlom a doktori értekezésének téziseit tartalmazó munkáját, amely mindössze 30 oldal és mindenki számára érthetően és olvasmányosan foglalja össze azokat a rizikófaktorokat, körülményeket, amelyek az iskolai ámokfutások mögött húzódhatnak meg, és amelyek ismerete elősegítheti a megelőzés lehetőségeinek feltárását.

Könnyebb lenne azzal magyarázni ezeket a tragédiákat, hogy egy megborult elme tettei, amelyért egyedül ő a felelős, vagy elborzadva arról kommentelgetni, hogy na ugye, milyenek ezek a fiatalok, züllöttek, romlottak, agresszívak, sőt milyenek lehetnek azok a szülők, akik "szörnyeteget" nevelnek. Elengedhetetlen, hogy ezen történetek mentén elgondolkodjunk az adott társadalom, az elkövető kisebb vagy tágabb közössége, a család és a politikai vezetés (beleértve az iskolák rendszerét is) szerepén és felelősségén is. De csakis komplexitásukban, miközben ❞𝐚𝐤𝐚́𝐫 𝐞𝐠𝐲𝐞𝐭𝐥𝐞𝐧 𝐭𝐞́𝐧𝐲𝐞𝐳𝐨̋ 𝐦𝐞𝐠𝐯𝐚́𝐥𝐭𝐨𝐳𝐭𝐚𝐭𝐚́𝐬𝐚 𝐢𝐬 𝐞𝐥𝐞𝐠𝐞𝐧𝐝𝐨̋ 𝐥𝐞𝐡𝐞𝐭 𝐚𝐡𝐡𝐨𝐳, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐧𝐞 𝐭𝐨̈𝐫𝐭𝐞́𝐧𝐣𝐞𝐧 𝐭𝐫𝐚𝐠𝐞́𝐝𝐢𝐚❞. 

Az egyéni személyiségjegyek, az érzelmileg elutasító szülői attitűdök léte önmagában még nem sarkall ilyen tettekre senkit. Szükséges a bántalmazó magatartások felett szemet hunyó iskolai légkör, valamint az erőszakot bemutató (médiában megjelenő erőszak) és azt támogató, a büntető szemléletet középpontba helyező társadalmi tényezők is. Ezen tényezők együttállása, a feszültség levezetésének a hiánya már növeli a lehetőségét a tragédiáknak. "Ámokfutók esetében szinte minden esetben találunk olyan frusztráló tényezőket (mint pl. a bullying, tanulmányi, magánéleti problémák), amelyek a külső szemlélő számára nem mindig tűnnek súlyosnak, azonban az eleve sérülékeny állapotban lévő személy számára az összeomlás irányába hatnak."

A média felelőssége, a hírek bemutatása is fontos tényező, hiszen az általános hangulatot, a társadalmon belüli feszültséget fokozza. Gabriella disszertációjában 14 pontban ajánlást ad arra is, hogy mire kell figyelemmel lenni a tragédiák bemutatása során. "…nem csupán a szórakoztatóipari termékek erőszakos tartalmai, hanem a médiakörnyezet egyéb aspektusai, így a hírközlés jellemzői, illetve az internet adta lehetőségek is lényeges tényezők lehetnek az iskolai ámokfutásokhoz vezető folyamatban, illetve annak következményeiben."

Amiben mindannyiunknak szerepe lehet az az iskolai és saját közösségeink építése. Az építő, támogató kommunikáció, az egymásra figyelés, az érzelmi intelligencia fejlesztése, a resztoratív eszközök alkalmazása, hogy észrevesszük a kirekesztetteket, mind-mind lehetővé teszik a diákok, felnőttek egymáshoz kapcsolódását. Amikor pedig figyelünk egymásra, a feszültség is könnyebben kezelhetővé válik.

A disszertáció teljes terjedelmében itt található.

A doktori értekezés tézisei pedig itt.