Konferencia a helyreállító igazságszolgáltatásról

2021.12.14

2021. december 13-14. - az Európa Tanács olasz elnökségének Igazságügyi Miniszteri Konferenciáján Velencében a fókusz a helyreállító igazságszolgáltatáson van. 

Még pontosabban azon, hogy milyen szerepet tud betölteni a resztoratív szemlélet és eszközök tárháza a büntető igazságszolgáltatáson belül, hogyan tudja segíteni a gyerekeket érintő bűncselekmények kezelését, valamint kiemelten foglalkozik a szakemberek képzésének kérdésével is. 

Ilyen magas szinteken ritkán esik szó a resztoratív igazságszolgáltatásról, amelyre itthon 2007 óta van külön jogintézményként (mediáció büntetőügyekben) lehetőség. Ekkor tették lehetővé, hogy egyes bűncselekmények esetében, bizonyos feltételek mellett az érintettek, azaz a bűncselekmény áldozata és elkövetője, mediátor támogatásával és az általa teremtett biztonságos légkörben, szemtől-szemben vagy épp közösségük tagjaival kiegészülve leülhessenek és átbeszélhessék a történteket, annak következményeit és dolgozhassanak ki közösen egy olyan jóvátételi módot, amelynek teljesülése mind a két fél számára elfogadható és megelégedéssel szolgál. 

Az áldozat választ kaphat a kérdéseire és jóvátételt az okozott sérelmekre, míg a szemlélet az elkövetőt sem hagyja magára, nem rekeszti ki, reagál az ő szükségleteire és figyelembe veszi a lehetőségeit is. 

Fontos azonban kiemelni, hogy a resztoratív igazságszolgáltatás nem csak a büntetőügyekben lefolytatható közvetítői (mediációs) eljárásokban valósul meg, hanem számos más formában (konferencia és körmódszerek, jóvátételi formák, áldozatvédelmi eszközök) is megjelenik, preventív (megelőző) jelleggel vagy és a büntetések/intézkedések végrehajtása során.

A helyreállító igazságszolgáltatás reagál sok olyan igényre (áldozati szükségletek, elkövető integrációja, regintegrációja, visszaesés enyhítése), amelyre a büntető igazságszolgáltatás szemléleténél és céljainál (a társadalom védelme a szabályszegés szankcionálásával) fogva nem képes.

A szemléletbeli különbséget Howard Zehr óta legegyszerűbben azokkal a kérdésekkel szoktuk érzékeltetni, amelyre a két (büntető és helyreállító) igazságszolgáltatási rendszer folyamataiban, eljárásaiban megpróbál választ találni:

A büntető igazságszolgáltatási rendszer kérdései: 

  • Milyen bűncselekmény történt? 
  • Ki tette? 
  • Milyen büntetést érdemel?

A helyreállító igazságszolgáltatás fő kérdései: 

  • Mi történt? 
  • Kit és hogyan érintett? 
  • Mire lenne szükség, hogy a dolgok helyre jöjjenek? 

Ezek a kérdések azonban a legtöbb esetben nem jelentenek egymásnak feszülő ellentéteket a rendszerekben. 

Meggyőződésem és tapasztalatom, hogy a két szemlélet egymást kiegészítő működése tudná megadni végre azt a biztonságot, amelyet mindenki vár akkor, amikor sérelme keletkezik: egyértelmű kereteket, amelyben elhelyezhető és értelmezhető a sértő cselekmény és lehetőséget arra, hogy a lehető legjobb válasz, reakció (esetleg szankció) születhessen meg, amelynek során a szükségleteken és a felelősségvállaláson egyaránt hangsúly van. 

Az eltelt lassan 15 évben sok-sok tapasztalatot gyűjtöttünk volt és jelenlegi kollégáimmal, és számos változás, fejlődés is történt, de rengeteg még a lehetőség a továbbfejlődésre és sok-sok támogatásra, megerősítésre is szükség van. 

A konferencia bízom benne, hogy a további fejlődésre, fejlesztésekre ad motivációt az országoknak és az érintett szerveknek.

https://www.coe.int/en/web/portal/-/-crime-and-criminal-justice-the-role-of-restorative-justice-in-europe-conference-of-justice-ministers-in-venice?fbclid=IwAR2PSF7D4it_p6TS4_VSJUHFvCNun9sZOv5sUJP-4telnqDDQ04zUWXpLqs

https://www.euforumrj.org/en/how-venice-declaration-contributes-international-restorative-justice-framework