Resztoratív szemlélet az intézményekben? I.

2023.03.15

2022 őszén írtam a Békés Iskolák Közössége számára egy 4 részes sorozatot, amelynek első része olvasható ebben a bejegyzésben. 

Késelés egy budai középiskolában. Egy kapuvári 16 éves fiatal, online platformon beszélt arról, hogy meg akarja ölni egyik osztálytársát. Egy 11 éves kislány a vonat elé ugrott. Ezek csak az elmúlt két hónap tragédiái és a hírek szerint mind a három eset hátterében kortárs bántalmazás (bullying) is áll.


Sajnos az elmúlt hónapokból, évekből sok eset jelzi vörös villogóként, hogy valamit tenni kell az iskolai tragédiák megelőzése érdekében. Az eseteket követően a közvélemény legfőbb kérdése, hogy kinek a felelőssége, ki nem figyelt oda kellőképpen és minden esetben felmerül egy fontos kérdés, hogy hogyan lehetne megelőzni a tragédiákat. A döntéshozók válasza általában az intézkedések szigorítása, iskolaőrség felállítása, a legutóbbi reakció szerint az őrök létszámának növelése.


Ezek azonban csak tüneti kezelések, a tapasztalatok is azt mutatják, hogy önmagukban nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Ennek legfőbb oka pedig az, hogy a komoly szankcionálások figyelmen kívül hagyják a körülményeket, a személyes és közösséget meghatározó tényezőket, többek között

  • hogy a háttérben lehetnek egyéni, személyiségbeli problémák, amelyek felismeréséhez megfelelő szaktudás szükséges (ehhez azonban a jelenlegi szakemberhiányt is meg kellene oldani)
  • hogy vannak bántó magatartások, amelyeket még idejében fel kell ismerni
  • hogy a segítségkérést komolyan kell venni és az érzésekkel nem lehet vitatkozni, még ha sokszor nem is érezzük indokoltnak
  • hogy az iskolai légkör meghatározó az iskola valamennyi polgára számára.


A fontos kérdés valóban az, hogy kell-e hagyni, hogy tragédiáig eszkalálódjanak a folyamatok?

A Békés Iskolák Program moduljain keresztül az elköteleződő iskolák megismerik az iskolai erőszak körébe tartozó fogalmakat és jelenségeit, valamint eszközöket kapnak a bántalmazás felismerésére, megelőzésére és kezelésére.


A bántalmazás megelőző iskolai programok, mind hosszabb távú befektetést igényelnek és talán emiatt nehezebb is mellette elköteleződni. Az intézmények ugyanis leginkább akkor fordulnak külső segítség felé, amikor már nagy a baj. Ilyenkor azonban - érthető okból - gyors megoldást várnak. Sokszor paradox módon hónapokon, akár éveken át eszkalálódott helyzetre azonnali kríziskezelést, teljeskörű megoldást szeretnének kapni. Az iskola ilyenkor fegyelmi tárgyalást tart, szankciókat helyez kilátásba, végső vagy súlyosabb esetben pedig a sérelmet okozó diák elbocsátására kerül sor. Sok esetben a sérelmet elszenvedő gyermek vált iskolát. Az iskolai légkör azonban nem változik.


A békés légkör tehát nem egyik napról a másikra alakul ki, hosszú folyamat, amely szemléletváltást igényel. Ennek a szemléletváltásnak az egyik fontos hátterét biztosítja a helyreállító (resztoratív) szemlélet és attitűd ismerete és az azzal történő azonosulás.


Fontos lenne, hogy a nehéz eset kezelését és a hullámok elcsitulását követően az érintettek és az intézmény levonja a tanulságokat és, hogy időt és energiát fektessenek a megelőzésbe. 

Az ismeretek tágításával a konfliktusok felismerhetővé, a bántó magatartások jelezhetővé válnak és ezáltal a komoly bűncselekmények is megelőzhetőek lesznek. Hiszen békés, biztonságos légkörben a közösség tagjai odafigyelnek egymásra és érzékelik, ha valaki támogatásra vagy segítségre szorul.

"Hozzunk létre kedvező körülményeket, és az emberek jobban fognak bánni egymással."

A BI Közösség célja ezen kedvező körülmények elérése az intézményeken belül, valamint az ehhez szükséges szemléleti és tárgyi tudás biztosítása.