Resztoratív szemlélet az intézményekben? IV.- A helyreállító eszközök
2022 őszén írtam a Békés Iskolák Közössége számára egy 4 részes sorozatot, amelynek negyedik része olvasható ebben a bejegyzésben.
Helyreállító igazságszolgáltatási gyakorlatok és programok az iskolákban
A helyreállító gyakorlatok iskolai megvalósítása az iskolai szabályokat megsértő tanulóknak szóló egyetlen programtól az egész iskola működésébe integrált, az iskolában mindenki által alkalmazott napi gyakorlatokig, az informális (pl. érzelmi kijelentések) eszközöktől a formálisig (pl. közvetítés) terjedhet.
A helyreállító eszközök
Affektív kijelentések és helyreállító kérdések: Ez egy informális gyakorlat, amely segít a tanulóknak megérteni viselkedésük másokra gyakorolt hatását. Az ilyen kijelentések és kérdések megváltoztatják az érintett emberek közötti dinamikát, ami jobb kapcsolatokat és támogató közösséget eredményez.
Körök alkalmazása (rendszeresen proaktív, vagy épp reaktív, reagáló vagy béketeremtő köröknek nevezik): A résztvevők (diákok, tanárok, alkalmazottak) körben ülnek egy facilitátorral, aki a folyamatot irányítja, biztosítva, hogy mindenkinek legyen lehetősége aktívan jelen lenni. A folyamatot tiszteletben tartják, amelyet nagymértékben elősegít, hogy annak értékeit és kereteit közösen állítják fel. Az osztályokban rendszeresen tarthatóak proaktív körök (pl. reggeli vagy hetet kezdő időszakok), amelyek elősegítik az osztályközösség tagjainak egymásra hangolódását, a diákok és az osztályfőnök is ráláthat az osztály aktuális állapotára. Ezek a körök a közösségépítést célozzák. Míg van, hogy olyan helyzetek merülnek fel, amely a teljes közösséget érintik és, amelyeket meg kell oldani. A kör méretét a konfliktus, vita, viselkedés vagy téma egyedi körülményei határozzák meg. A körök elősegíthetik a megelőzést és a készségfejlesztést, valamint segíthetnek a konfliktusok megoldásában is.
A helyreállító konferencia/békítőkör/közvetítés: Ezek formális helyreállító folyamatok, amelyek célja a sérelmek feldolgozása, jóvátétel kidolgozása. Fontos része a folyamatnak az előkészítés, hiszen a legsúlyosabb incidensek feldolgozására alkalmazzák. Az előkészítés során mérhetőek fel az erőviszonyok, az egyéni szükségletek és igények, továbbá azon személyeknek a köre, akik a közvetlen érintetteken túl fontos résztvevői, támogatói lehetnek a folyamatnak. Egyben pedig az előkészítés teremti meg a bizalmat a folyamat és a facilitátor iránt. A konferencia összehozza a vitákban érintett diákokat, és megnyitja a folyamatot a többi diák, a munkatársak, valamint a családtagok számára is, akik képzett közvetítőt kérnek fel a folyamat vezetésére, általában külső szakértőt. Komolyabb helyzetekben fontos, hogy olyan személy vezesse a folyamatot, aki semmilyen mértékben nem érintett, nem tagja az intézménynek.
Egy resztoratívan működő intézményben rendszeresek ezen eszközöknek az alkalmazása. Minél több a resztoratív kérdés, minél gyakoribbak a proaktív körök, annál kevesebb konferenciára és közvetítésre lesz szükség. A békés légkör eléréséhez pedig a BI programja nyújt kapaszkodókat.
A resztoratív eszközök közösségen belüli alkalmazása valódi bűnmegelőzési hatással bírnak. Akár a büntetőeljárás lefolytatása is elkerülhető általuk, olyan cselekmények esetében, amelyeknél a büntetőeljárás megindításának feltétele magánindítvány benyújtása (pl. könnyű testi sértés, becsületsértés, rágalmazás). Amennyiben a sérelemokozás olyan mértékű, amely során már a hatóságoknak is aktívan közbe kell lépniük, a resztoratív eszközök biztosítása, illetve lehetősége az igazságszolgáltatás keretén belül hazánkban is biztosított.
Hivatkozás: Dr. Fellegi Borbála előadása nyomán - A resztoratív eljárások elmélete és gyakorlata (2008)